18 okt VÁSÁRLÁS VAGY BÉRLÉS? DE KINEK VAN IGAZA?

NAGYÖSSZEGŰ BERUHÁZÁS HELYETT INKÁBB BÉRLÉS?

Folyamatos dilemma ez a nagyobb összegű beruházásoknál: vajon megéri-e mélyen zsebbe nyúlni és akár évekre elköteleződni, vagy okosabb a bérlés, ha kezdetben kicsiben gondolkodunk és felmérjük a lehetőségeket anélkül, hogy hirtelen romba döntenénk a családi büdzsét. Mi legyen hát? Vásárlás, vagy inkább bérlés?

Világosan emlékszem a napra, amikor a bátyám megvette élete első, propellerrel logózott német gyártmányú autóját. Királykék volt és sütött a Nap, őt pedig határtalan boldogság töltötte el, hogy gyermekkori vágya valóra vált, és a piros Dacia után büszke birtokosa lett egy igazi nyugati paripának. Végtelenül menő volt. ’90-es évek, Budapest külvárosa, peremkerület, felhajtott gatyaszár, fehér zokni és makkos-lakkos cipő. Na meg az új kedvenc, szőr-üléssel. A tesómból sztár lett.

A BIRTOKLÁS MAGA

Anyánk arra tanított, hogy mindenért küzdeni kell. És amiért megküzdöttünk, azt birtokoljuk. Az már a mienk, azt tőlünk el nem veheti senki, viseljük annak terheit boldogan, hosszú évek múltán is rezignált mosollyal az arcunkon. Érthető, akkor még ez volt a trend, a világ kapui előttünk bezárva, a Milka csokit is csak hírből ismertük, és szájról-szájra járt a Pepsi-Cola, amikor a szomszéd srác kamionos apukája hozott néhány üveggel a számunkra elérhetetlennek tűnő Ausztriából. És hát a sárga Limara parfüm. Kicsikét fújtam, éppen hogy illatozzon, betettem az iskolatáskámba is, pedig már üres volt a palack, és én mindig valami felhőtlen „gazdagságot” éreztem, amikor a tesi cuccom mellől kikandikált a kupakja. Évekig őrizgettem, az enyém volt…

Sok pálmafa levél hullott már le azóta, a kikirics sárga amerikai álomdoboz is eltűnt a panellakás polcáról, és hát fel is martunk néhány réteg aszfaltot itt-ott a világ utcáin. A királykék BMW is vélhetően old timerré dicsőült az idők során egy távoli garázs lehúzott redőnye mögött, na és a tesóm? Hát, úgy tűnik, az ő menőségi faktora is erősen őszbe borult már. Megváltozott a világ. Az Y-generációnak pedig már más az érték. A felnőtt korba érő ifjúság nem vásárol lakást, nem költ tetemes összeget autóra, nem vesz fel hitelt, és nem terheli magát fix, permanens, évekig tartó kiadásokkal, hiszen a fókusz nem azon van, mit hoz a jövő. A mának él, a mában hisz, totális Carpe Diem. Egyetemre jár, kollégiumban bandázik, albérletben, vagy a szülőknél lakik, utazik, egyszeri és megismételhetetlen élményeket kajtat, majd ha végre úgy dönt, kirepül az otthon meleg fészkéből, és ágról-ágra vonul, mint a madár.

LEHET, HOGY NEKIK VAN IGAZUK?

Ha újra kezdenéd, ugyanígy csinálnád – szajkózod mély hittel és megingathatatlan elszántsággal. Güriznél mint egy állat, meghunyászkodnál, alkalmazkodnál, többet vállalnál, mint ami a feladatod, csak hogy elfogadjanak, szeressenek és ne vágjanak ki az állásodból, mert akkor miből fizetnéd a hitelt, amiért 20 évre társbérletet vállaltál a bankkal? Na meg a kocsi. Kifizetted, jó ha nem verted magad adósságba és hál’ istennek „csak” az apóséknak kellett beszállniuk egy gurigával (ráérünk azt fateréknak visszaadni, Nyuszikám…), regisztráltad, választottál hozzáillő rendszámot –csak tudja a világ, hogy tied az a vas -, fizeted az adókat,  kötelezően szervizeled, szezonról-szezonra cseréled a gumikat, fújod-tömíted-töltöd rendre, mosó bérletet vásárolsz a tisztább, szárazabb érzésért, a szerelő számát pedig már az első héten beállítottad a gyorshívó 1-esre, mert tudod, bármikor bármi megtörténhet. Majd amikor  hosszú évek után ló és lovasa megfárad, megszületik a döntés, és végső búcsút vesztek egymástól. Túl az érzelmi traumán már a kassza sem csilingel olyan szépen hosszan, mint 10 évvel azelőtt.

FIATALSÁG. BOLONDSÁG?

Ehhez képest mit művel a fiatalság? Bérel. Autót, lakást, bútort, nyaralót, lézerharc felszerelést, képet, vitorlást, jelmezt, táskát, kutyát, vagy akár egy egész falut. Jön-megy, élvezi az életet, és nem akar elköteleződni. Próbálgat, tesztelget, megél, tapasztal és majd egyszer dönt. Vagy nem. Szabadon lubickol az „Ej ráérünk arra még” életérzésben, és talán még igaza is van. Élményeket és tapasztalatot gyűjt, egyik autóból ül át a másikba ahhoz mérten, mi a célja. Költözködéshez kibérli a Ducatot, hétvégi kiruccanáshoz a haverokkal beülnek egy 9 személyes Traficba amibe kényelmesen belefér még a jövő hét is, befizet egy kabrióra, hogy kedvére stírölje a csajokat a balaton-parti sétányon, majd átvágódik egy Caddybe, mert a nagyinak segíteni kell a lekvár befőzéshez, hétfőn pedig meggyőzi a főnökét, hogy vállaljon be neki egy J Astrát, mert az mekkora ázsiót jelent majd a cégnek a vidéki turnékon.

A költség minimális, a hozzáadott érték magas, hiszen szuper megoldás akár a random, akár a hosszú távú utazásokhoz, és figyelembe véve a jelenkor ifjonti kívánalmait: minden macerától mentes.

Vajon akkor ki  csinálja jól?

Készült a BERELJAUTOT.COM részére

Szerző: Eat, Move & Smile

Photo by Mroux Bulikowska on Unsplash

Hello Kedves Olvasó! Ha tetszett a cikk, annak szívből örülünk! Ha szívesen felhasználnád, kérünk, tedd azt jogszerűen. Mit is jelent mindez? A cikk teljes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, miszerint annak bármiféle felhasználásához a szerző, vagyis az én, és a Bereljautot.com írásbeli engedélyünk szükséges. Tegyük szebbé a világot! Köszönjük, hogy jó fej vagy!