14 jún Egyél és fogyj! – A Nagy Életmódváltás receptje
Bazi nagy csokor virág díszelgett a konyhaasztalon, nőnap alkalmából ünnepelnem illett volna, de képtelen voltam rá, amikor a magam mércéje szerint totál dagadtnak éreztem magam, és ezt megfejelve még az edzőm is a képembe vágta, hogy sz@rul nézek ki. Biztos voltam benne, hogy a virág küldője kizárólag a belső értékeimet vehette alapul amikor vásárlási szándékkal befáradt az üzletbe, kizártnak tartottam, hogy a romantikusan kibuggyanó oldalszalonnáim ösztönözték volna ekkora összegű befektetésre, hacsak nincs virágföldje.
A sztori gyakorlatilag innen indult. Változtatni szerettem volna az életmódon, figyelembe véve azt, hogy szeretek enni, amiért hajlandó vagyok mozogni. Fogyókúra az én esetemben szóba sem jöhet, túl vagyok már néhányon, sikeres is volt, de nem tartom életre szólónak, és ha kajáról van szó, nem bírom a korlátokat. Valami olyat szerettem volna, ami permanens, élhető, és hosszú távon beépíthető a mindennapokba. Aminek a sarokpontjait betartva elérem azt a célt, hogy jól érzem magam a bőrömben, látványos eredménye van a heti öt edzésnek, és megadja azt a mozgásteret, amibe beleférnek az életvitelem részét jelentő kicsapongások mint a süti, a fagyi és a rozé fröccs. Lassan három hónap elteltével hivatalosan is azt kell mondjam: EZ BEJÖTT!
Tény, ez is, mint minden más, fejben dől el. Tök mindegy, hogy ott állok veled szemben, látod rajtam a változást, látod, hogy megváltozott a formám, fel vagyok töltődve energiával, gyönyörű a bőröm és csillog a szemem, ha te nem akarod, vagy nem vagy felkészülve rá, felejtsd el! Hagyd a francba! Ne csináld! Ellenben ha csak annyi hiányzik a lépéshez, hogy valaki neked is azt mondja a konyhád közepének szent kövén állva, miközben talpig rózsaszín köntösben piszmogsz a kávéddal, hogy „sz@rul nézel ki”, rám számíthatsz!
Rém egyszerű a menet, milliószor hallottuk és olvastuk már. 70% az evés, 30% a mozgás. Hogy húsevő vagy vega az ember, az teljesen mindegy, mert mindenki kialakíthatja a saját életvitele szerinti étrendet. A legdurvább az volt, amikor az egyik ismerősöm közölte, ő nem eszik húst, halat és tojást, zöldségeket sem nagyon, laktóz-, glutén-, por-, fény-, és gyakorlatilag élet-érzékeny. Hát erre mondjuk én sem nagyon tudtam mit javasolni, ez az én életmódváltásomnál sokkal mélyebb szakértelmet kíván. A lényeg, hogy jó időben jót egyél. És ennek semmi köze az időjáráshoz.
Kimondom a varázsszót. Nem kell éhezni. Lehet enni. Akármennyit. Nincs mennyiségi korlát, de ÖT (5) étkezés egy nap, ami azt jelenti, hogy két-három óránként evészet van. Én ezt imádom! Ez rengeteg kaja!
1. JÓ REGGELIT!
Ébredés után az „I Love My Bed” papucsaim automatikusan a konyha felé veszik az irányt, ahol testemet pihentetőleg nekitámasztom a konyhapultnak, és két méter széles sávban csak a karjaim mozognak polipként, így főzöm meg a tejeskávét, a zabkását és hajítom bele a pohárba a vitamint, rá a vizet. Csukott szemmel. Amíg a pezsgőtabletta zizeg, felrittyentem a kávét, és odateszem a zabkását főni. A zabkása túl azon, hogy tele van fehérjével, jó szénhidrát, tehát lassan szívódik fel, laktató, kb. 2-3 órán keresztül kitart. Az elkészítését korábban már modelleztem, recept itt. Lehet vízzel vagy bármilyen tejjel készíteni (tehén, zab, kókusz, mandula, stb.), az eredmény ugyanaz: mennyei tejbegríz! És ha már tejbegríz, akkor az íze is legyen az, a tetején kakaópor/fahéj és gyümölcs, és/vagy gyümölcslekvár landol. Hangsúlyozom: életmódot váltunk, nem diétázunk!
Ha még nem barátkoztál meg a tejbegríznek álcázott zabkásával, reggelire szuper lehet egy jó tojásrántotta, vagy főtt tojás zöldséggel. Péksüti sajnos nem játszik, viszont ha olajos-vajas alapon pirított hagymával ijeszted meg a felvert tojásokat, hidd el, kellően tartalmas lesz ahhoz, hogy eltelítsen.
2. 10 ÓRAI
Ránézek az órára: Enni kell! Jöhetnek a magok és a gyümölcs. Mandula, kesudió, dió. Anyám szerint diót azért kell enni, mert tele van az agy működéséhez szükséges létfontosságú vitaminokkal. Zserbót meg azért, mert van benne dió. ELADVA! A gyümölcs nincs meghatározva, de ha célt akarunk érni, figyelni kell a glikémiás indexre. Egyszer néztem meg ezt a táblázatot, utána elégettem. Azután rákerestem a neten, mert igaz, hogy elátkozza a legfinomabb alapanyagokat és diszkriminatív módon kizárja őket a boldognak hitt hétköznapokból, de mégiscsak klassz iránymutatás arra, hogyan építsük be az alapanyagokat úgy, hogy azok hosszú távon a jó célt szolgálják. Másodjára átfutva megértettem, hogy ügyesen lavírozva azért van remény: alma, grapefruit, narancs, eper, banán, ananász, én ezeket tolom a tízórai magokhoz. Nem egy kilónyit nyilván: almából, banánból egyet-egyet. Meg ananászból is. Param-paraaaammm….
Ha fogyasztasz tejterméket, akkor a mag+gyümölcs kombót váltogathatod cottage cheese-zel, túróval, amit fel lehet turbózni retekkel, uborkával, némi friss zöldséggel, de a magokat érdemes beépíteni, mert magas a vitamin-, és olaj tartalma. A sós mogyoró tiltott, nem tudtam az elején, hogy az nem „magv”, rém büszkén betoltam egy fél zacskóval a sózatlanból mert figyelünk, ettől az edzőm kiborult, és Viberen küldött egy tockost. Megértettem. Mandula, kesudió, dió.
3. EBÉDIDŐ
Mondom a sarokpontokat, ezen belül aztán szabadon lehet szárnyalni. Legyen benne fehérje, zöldség és valamennyi jó szénhidrát. A tyúkok már messziről köszönnek, ugyanis harmincasával veszem a tojást (és abból egy mindig össze van törve…), mert húst nem eszem és lusta vagyok kétnaponta boltba járni. Ezeket megfőzöm, beteszem egy tároló dobozba, és onnan kapkodok elő 2-3 darabot, ha idő van. A húsosoknak grillezett csirke vagy pulyka jöhet, én főtt tojásokat vagy valamilyen halfélét dobok a párolt zöldségre, teszek hozzá barna rizst, hajdinát vagy quinoat (szintén előre lefőzöm és napokig kitart), vagy csinálok kuszkuszt: amíg a zöldség párolódik, a kuszkusz is felszívja magát forró vízzel. Ha tészta, akkor teljes kiőrlésű vagy durum, bár bevallom, tésztát ritkán eszem már, vésztartalékként pihen csak a sifonérban.
Fűszerekkel nyugodtan lehet bolondozgatni és kísérletezni kedv-, és a nap hátralévő programjainak megfelelően. Halak, tengeri herkentyűk szintén tökéletesek, lényeg, hogy meglegyen a szükséges fehérje ebédre. A kedvencem az, amikor az indiai fűszerekkel variálgatok pompás összhatást eredményezve, majd elfojtom egy halom jó csípős vegyes vágott savanyúsággal. Annyit érzek Indiából, hogy lángol a szám, de szerintem csak Vecsés győzött. Erre nem (sem) tudok magyarázatot adni, de a savanyú káposzta tele van vitaminnal, és imádom, hogy ropogós, és hogy egyszerre több tányérról is lehet enni!
A saláta is pompás fogás ebédre, bár ezzel összesen három gondom van, ezért otthoni felhasználásra ritkán választom: 1.) mindig megrohad a hűtőben, 2.) kell hozzá valamilyen kenyérféle, 3.) azután meg desszert. Milyen érdekes, hogy az ember azt gondolná, a legegyszerűbb nyúlkaja, pedig micsoda rizikófaktorok leselkednek az óvatlan Életmódváltóra a susnyásból!
Fehérjét klasszul be lehet vinni zöldségekkel is. A lencse, vörösbab, sárgaborsó szintén magas fehérjetartalmúak, ezekből lehet levest, ragut készíteni, amit tejszín helyett saját magukkal sűrítek vissza úgy, hogy egy részét összeturmixolom és visszakotyvasztom. Ráadásul több napig kitart, így lehet velük variálni akár ebédre, akár vacsorára, hidegen és melegen.
4. DÉLUTÁNI RÁGCSA
Áltisiben uzsonnáztam utoljára, nem ma volt. Zsíros kenyér volt lilahagymával, és egy nagy fehér műanyag ládában kellett felvinni a menzáról az osztályterembe. Imádtam! Hát most itt ez nincs. Magvak vannak helyette, húsevőknek/tejivóknak cottage cheese vagy túró, de tulajdonképpen ez pont az az étkezés, amikor általában az ember valamerre éppen van. Úton vagy útfélen, két feladat között, ez az „éppen megéheztem, valamit úgy rágcsálnék” időszak, így reggel bedobok egy kis dobozba mag-mixet vagy zacskós pucolt szotyit, délután meg csak elő kell kapni a táskából és pont ki is tart vacsoráig. Uzsonnára már nincs gyümölcs, maximum akkor, ha még hátra van az edzés, de általában délután jön rám, hogy szívesen elnyalnék egy fagyit. Mondjuk egy pisztáciát citrommal, és akkor megvan a „magv”, meg a gyümölcs is. Pompás!
5. VACSORA – Még mindig ESZÜNK
Fehérje és saláta a menü – legalább 2 órával lefekvés előtt -, de nekem estére nem megy már a saláta. Saláta-idegen lett a szervezetem, nem is erőltetem. Napközben csúszik, de este inkább zöldséggel eszem a tojást vagy a tonhalat (vagy magában két főtt tojást, annyira tele vagyok), itt már szénhidrát nincs. Kivéve a rozé fröccs ugye, ha esetleg party hangulat kerekedik. Ha elmozdulás van, akkor teszek be a clutch-ba magokat, vagy egy müzli szeletet, ez eddig már többek életét megmentette az éhhaláltól a mulatság hevében. Mindig nagyon menő vagyok ezekkel a magvakkal, ez az igazság. Ha hosszúra nyúlik az este (vagy hamarabb jön a reggel), akkor van, hogy lefekvés előtt főzök egy kis zabkását, így a fehérjepótlás pipa, ráadásul meleg is, tartalmas is, tejbegríz is.
A húsosoknak könnyebb a helyzet: Kevés sonka, tojás, csirkemell, jóféle kolbász, buli után kicsi gyros. 🙂 Pita, kenyér, itt sincs!
Ennyi az étrend. Nem egy égedelem. Fehérje, olajok, zsírok, vitaminok, jó szénhidrátok, kicsi cukor az élvezetnek. Jókor jót enni, ez a titok. És hogy mitől vagyok mindig jóllakott? Attól, hogy küzdök a napi 3-4 liter víz elfogyasztásával, iszom amikor csak tudok, és persze számolom, hogy mennyi ment le. A napi vízfogyasztásom 2,5 – 3,5 liter között mozog, ez függ attól, edzem-e, milyen a napi programom, stb. Ez sok víz. Lassan több vizet iszom, mint amennyi a mosáskor elmegy. Meginni is sok, de megtanulható, és kell is a szervezetnek. Mindezen túl annyira eltelít, hogy a Projekt indítása után 3 nappal le kellett csökkentenem az ételadagokat, mert folyamatosan hányingerem volt. A víz jó, kell, feltölt, hidratál, nem vagyok tőle éhes, és nem utolsó sorban gyönyörű lett tőle a bőröm! Arra kell csak vigyázni, mindig legyen nálam apró, mert ha menni kell, hát menni kell, itt a víz az úr!
Jahhh, és hogy mi lett az eredmény? Kövesd a blogot a Facebook-on!
Forrás: Fotó/Eat, Move & Smile + Giphy